Hogyan számítjuk ki egy termék eladási árát? Az árszámítás normája bármely vállalkozásban általában így néz ki: Számítsuk ki a termék előállításával vagy beszerzésével kapcsolatos összes költséget; adjuk össze a kívánt haszonkulcsot, és jussunk el az eladási árhoz.
De egyes iparágakban vagy üzletágakban az árat kissé eltérő módon határozzák meg. Itt először az árat határozzák meg, majd a kívánt megtérülési rátát szem előtt tartva jutnak el a költségekhez. Az ármeghatározásnak ezt a módszerét Target Pricingnak nevezik. Az ezt követő értekezésben többet fogunk megérteni róla.
Tartalomjegyzék
Mi a Target Pricing?
A célárképzésben először a termék eladási árát határozzák meg. A marketingosztály meglátásai és egyéb piackutatási adatok alapján a legversenyképesebb árat, amelyet a vevők hajlandóak lennének fizetni, határozzák meg eladási árként.
Ezután ebből az eladási árból levonják a kívánt haszonkulcsot, hogy megkapják azt a költséget, amelyen belül a termelési részlegnek le kell gyártania a terméket, illetve a beszerzési részlegnek be kell szereznie a terméket.
Például az ABC Kft. középiskolás lányok számára báli ruhák gyártásával foglalkozik. Az átlagos ár, amelyen a báli ruhákat a piacon eladják, 100 dollár. Az ABC Kft. tehát a báli ruhák felsőkategóriás választékára is 120 dollárban határozza meg az eladási árat.
Az eladási árra a kívánt árrés 25%. Tehát a haszonkulcs 30 dollár ruhánként. Ennélfogva az önköltség, amelyen belül a gyártó részlegnek minden egyes ruhát le kell gyártania, 90 dollár (120 dollár – 30 dollár). Ahhoz, hogy ez a termékcsalád nyereséges legyen, az ABC Kft-nek biztosítania kell, hogy az egységenkénti összköltség ne haladja meg a 90 dollárt. És minél alacsonyabbra tudja csökkenteni az egységenkénti költséget, annál magasabb lesz az egy ruhára jutó nyereség. A célárképzés képes legyőzni a költségtöbblet-árképzés korlátait.
Mely iparágak követik a célárképzést?
Azoknak az iparágaknak, ahol a verseny intenzív és a kereslet árrugalmas, célárképzést kell követniük, hogy versenyképesek legyenek a piacon. Az árrugalmas kereslet azt jelenti, hogy a kereslet szintje az árak változásával összhangban változik. Ha az ár emelkedik, a kereslet csökken, és fordítva.
Az üzletnek tehát a keresletcsökkenés negatív kimenetelének ellensúlyozására olyan árat kell kínálnia, amely elfogadható a piacon. A célárképzést különösen a japán autógyárak, például a Toyota és a Nissan tették népszerűvé.
A célárképzés előnyei
- Az ármeghatározás dinamikus módszere, amely az eladási ár meghatározása során figyelembe veszi a kereslet és a kínálat piaci tényezőit, és reagál rájuk.
- A költségek csökkentése révén nagyobb nyereségességet eredményez a vállalkozások számára, mivel az eladási ár már előre rögzített.
- Lehetőséget biztosít az erőforrások hatékony és optimális kihasználásának előmozdítására a vállalaton belül. Kreatív és állandó módszereket eredményez a termékköltségek csökkentésére, és állandó technológiai és gazdasági előnyökhöz vezet a vállalat számára.
- A hozzáadott értékkel rendelkező termékek és szolgáltatások elérhetőségét eredményezi a vevők számára. Sokszor a vállalat a költségcsökkentés előnyeit továbbadja a vevőknek, és így azok alacsonyabb áron élvezhetik a jobb termékeket.
- Az ármegállapítás proaktív megközelítése eredményeként a vállalat jobban felkészült a piaci változások előrejelzésére és az azokra való reagálásra. A különböző részlegei, például a termelés, a marketing, a tervezés és a mérnöki munka közötti koordináció lehetővé teszi, hogy a trendekben bekövetkező nagyobb változások esetén egységes stratégiát alakítson ki.
A célárképzés hátrányai
- A célárképzés a termék végső eladási árának helyes becslésén alapul. Bármilyen hiba ezen a fronton az egész marketingstratégia kudarcát okozhatja.
- A túl alacsony ár becslése, majd ennek megfelelően a költségekre vonatkozó nagyon merev korlátozások rögzítése irreális terhet róhat a termelési részlegre.
- Néha a költségcsökkentés szűklátókörű céljának elérése érdekében a szervezet olcsóbb technológia vagy anyagok, illetve hibás konstrukciók használatához folyamodhat, amelyek hosszú távon nem biztos, hogy előnyökkel járnak a vállalat vagy a vevők számára.
- Az eladási ár és a költségek becslése során a vállalatnak ki kell dolgoznia azt a mennyiséget, amelyet ezeken az árakon kíván értékesíteni a haszonkulcs elérése érdekében. Ha a vállalkozás nem tudja eladni ezt a darabszámot, akkor minden bizonnyal veszteséget szenved el.