Abelard és Heloise szerették egymást. Szerelmi viszonyuk azonban sokkal több volt, mint pusztán testi vágy. Ez egy szeretettel és barátsággal teli kapcsolat is volt. Szerelmi történetükbe beleásva egy távoli világot ismerhetünk meg.
1115-ben Abelard megismerkedett Héloise-szal, aki nagybátyjánál, Fulbertnél élt az Îls de Cité-ben. Ekkor a lány valószínűleg a húszas évei elején járt, és Abelard elhatározta, hogy elcsábítja őt, felajánlva nagybátyjának, hogy tanítja őt. Ekkor már tudták róla, hogy briliáns tudós volt, és jól ismerte a latin, görög és héber nyelvet. A férfi viszont 37 éves volt, és a filozófia és a teológia tanáraként fénykorát élte. Sajnos a viszony terhességgel végződött, és Abelard elvitette a nőt a bretagne-i családi házába, ahol egy fiút szült, akit Astrolabe-nak neveztek el. Miután titokban feleségül vette, Héloise-t egy argenteuil-i kolostorba küldte, hogy megvédje. Nem sokkal később Fulbert egy csapatnyi embert szervezett, akik betörtek Abelard szobájába, ahol kiherélték. Ennek következtében Abelard úgy döntött, hogy szerzetes lesz, és rábeszélte Heloise-t, hogy lépjen be a vallásos életbe. Kettejük történetét, és ami ezután következett, önéletrajzi írásaiból, a Historia Calamitatumból, Abelard és Heloise hét leveléből, valamint Tiszteletreméltó Péter és Heloise négy leveléből (három Pétertől, egy Heloise-tól) ismerjük. Továbbá birtokunkban van egy “elveszett szerelmes levelek” gyűjteménye, amelyről azt állítják, hogy annak a tiltott levelezésnek a töredékei, amelyet 1115-16 telén folytattak.
Ezek nagyon is húsbavágó viszony volt! Ehhez kétség sem férhet. Egyrészt a tiltott szeretkezésből egy fiú született. Ám Abelard és Heloise története arról is szól, hogy – középkori kontextusban – a szerelem sokkal többet jelenthet a szexnél (amor). A középkor embere ismerte a szeretetet (caritas) és a barátságot (dilectio) is, és a házaspár írásai tele vannak filozófiai és teológiai elmélkedésekkel és visszaemlékezésekkel egy olyan szerelmi életről és a szerelemről való gondolkodásmódról, amely egészen más volt, mint a miénk.
Ez az egyik oka annak, hogy Abelard és Heloise szövegei ma is olyan erősen hatnak a tudatunkra. És miért olyan fontosak a középkori történelem tananyagában. Abelard és Heloise írásai, valamint – a mi fejünkben – tragikus szerelmi történetük csupán kiváló szövegek ahhoz, hogy a diákokat kellőképpen lekössék, és arra csábítsák őket, hogy megmártózzanak egy, a miénktől teljesen eltérő, egzotikus világban.
Az elsődleges szövegeknek léteznek szép kiadásai, valamint bevezetők és életrajzok, amelyek közül néhányat az alábbiakban felsorolunk
FOTÓ:
Abelard és Heloise a paraclet-i sír domborművén. Most a párizsi Père Lachaise temetőben. Forrás: Kossuth Lajos, Kossuth Lajos, Kossuth Lajos: Wikipedia
KIADÁSOK
Ed. by Michael Clanchy
Penguin Classics 2004
Ez a fordított szövegek korszakalkotó kiadása, amelyet M. T. Clanchy, a fő Abelard-életrajz szerzője frissített. A kiadás Tartalmaz egy újabb esszét a legújabb kutatásokról és bibliográfiai felfedezésekről, további olvasási javaslatokat, magyarázó jegyzeteket, térképeket és tárgymutatót
Szerkesztette David Luscombe
Oxford University Press 2013
A Peter Abelard és Heloise összegyűjtött leveleinek ezen kiadása a levélgyűjtemény korszerű kiadását mutatja be. Szemléltető oldalas kiadást kínál a latin szöveggel és az új angol fordítással, valamint bőséges jegyzetekkel. Bár néhány fordítást megkérdőjeleztek, általánosan elfogadott, mint a komoly tanulmányok során használandó kiadás.
Ed. and transl. by William Levitan
Hacket Publishing, 2007
Az okos egyetemistáknak szánt kiadás szövege pontos jegyzeteket, valamint az összes fontosabb szöveg olvasmányos fordítását tartalmazza: a Historia calamitatum, a hét levél, a Heloisae Problemata és a Vallomás, a Tiszteletreméltó Péter Heloise-tól és Heloise-hoz írt levelei, valamint a dalok és versek egy része.
Ed. by M. McLaughlin, M and B. Wheeler
Palgrave Macmillan 2009
Heloise és Abelard levelei az emberi civilizáció egyik nagy, romantikus és szellemi dokumentuma maradnak, míg ők maguk valószínűleg Rómeó és Júlia után a második helyen állnak a tragikus szerelmesek által szerzett hírnév tekintetében. Mart Martin McLaughlin kiadásában itt olvasható először a teljes levelezés kommentárral. Egyes tudósok a tanítás során inkább ezt a fordítást használják olvashatósága miatt.
Ed. and transl.by Constant Mews
Palgrave Macmillan 1999
1974-ben egy német tudós rábukkant egy 15. századi szövegre, amelyben egy írnok két névtelen szerelmes – egy tanár és tanítványa – közötti néhány levél kivonatát írta le. Az Epistolae duorum amantium néven ismert írás stílusa a 12. századra utal. Ebben a könyvben Constant Mews közli a 113 levél szövegét és fordítását, valamint érveit, hogy miért hiteles töredékei az Abelard és Heloise közötti, forró viszonyuk csúcspontján írt, mára elveszett levélváltások gyűjteményének. Bár sok történészt nem győztek meg, Constant Mews jó érveket hoz fel. Heloise leveleinek hitelességét hosszú éveken át kiváló férfi tudósok is megkérdőjelezték, akik nem voltak hajlandók elhinni, hogy Heloise – vagy ha már itt tartunk – bármelyik középkori nő képes lett volna ilyen művelt és okos írások szerzője lenni. Nyilvánvalóan ugyanez a gyanakvás érte ezt a gyűjteményt is. Ez a kiadás remek lehetőséget kínál arra, hogy a diákokkal megvitassuk a forráskritikával, hitelességgel stb. kapcsolatos kérdéseket.
“Letters of Two Lovers” in Context
Az új fordítás Barbara Newman kommentárjával
University of Pennsylvania Press 2016
Barbara Newman azt állítja. hogy az “Epistolae duorum amantium” egy olyan kultúráról tanúskodik, amely összekapcsolta a latin pedagógiát a szerelem nemesítő gyakorlatával és a barátság kultuszával egy viszonylag rövid időszakban, amikor a nők aktív szerepet játszottak ebben a világban. Newman e rendkívüli levelek új fordítását mutatja be, egy teljes kommentárral és két bővebb esszével együtt, amelyek elemzik irodalmi és intellektuális kontextusukat, és feltérképezik a halálra ítélt viszony menetét. A kötetben szerepel a XII. századi szerelmes levelek két másik kötete is, a Tegernsee-i levelek és a Regensburgi énekek válogatása. Ezek együttesen az egyik legkiemelkedőbb középkortudósunk lenyűgöző hozzájárulását jelentik az érzelmek történetének tanulmányozásához.
By Jan M. Ziolkowski
Sorozat: (Medieval Texts in Translation)
Az Abelard és Heloise közötti személyes leveleken kívül egy tucatnyi más levél is fennmaradt, amelyek nyilvánvalóan az ő kezéből származnak. Ez a fordítás átfogó és művelt fordítást kínál ezekről a szövegekről, és betekintést nyújt Abelard gondolkodásába egy sokkal hosszabb időintervallumon keresztül. Emellett pillanatképeket kapunk a nagy XII. századi filozófusról és teológusról különböző kontextusokban. Az egyik csoportban Héloise-zal és a Paraklész apácákkal, egy másikban Clairvaux-i Bernarddal, egy harmadikban pedig négy teljesen különböző címzettekkel négy teljesen különböző témáról beszélget. Kiszélesítve a tizenkettedik századi reneszánszról alkotott panorámánkat, az e szövegek által bemutatott kép kiegészíti, bonyolítja és gazdagítja Abelard önéletrajzi ihletésű vigasztaló levelét és Heloise-hoz írt személyes leveleit.
BIOGRAPHIES
By James Burge
HarperOne, 2004
Ez az életrajz nagymértékben támaszkodik a történelmi forrásokra és Heloise és Abelard leveleire, hogy elmesélje életüket. A szerző azonban részletesen bemutatja azt a politikai, társadalmi és vallási környezetet is, amelyben a házaspár szerelmi viszonya kibontakozott. Mint a legjobb életrajzokban, itt is élénk és magával ragadó az írás. Az általános olvasónak szánt művet azonban inkább általános bevezetésként kellene használni a híres házaspár korához és életéhez. Kiválóan alkalmas egyetemisták számára.
Wiley-Blackwell, 1997
Abelard nemcsak fáradhatatlan szerető és neves egyetemi tanár volt. Zseniális filozófus és teológus is volt, aki fellázadt a jámbor és kifejezetten szűk szellemi légkör ellen, amelynek alaphangját olyan neves reformátorok adták, mint Anselm, Clairvaux-i Bernát és mások. Ez egy olyan életrajz, amely nem szorítkozik a szerelmi történet elmesélésére, hanem elbeszéli Abelárd szellemi törekvéseinek történetét éppúgy, mint az eretnekségeket, amelyek miatt híresen üldözték az inkvizítori eljárásokon. Az életrajz remekmű, és mindenkinek, aki komolyan érdeklődik a házaspár élete és kora iránt, itt kell kezdenie.
Edited by Bonnie Wheeler
Palgrave Macmillan, 2000
Ez egy esszégyűjtemény, amely teljes egészében a viszony és annak szélesebb társadalmi és vallási összefüggéseinek nézőpontjára koncentrál, Heloise és kortársai szemszögéből nézve. Egyelőre hiányzik egy olyan modern, átfogó életrajz, mint Abelardé. Ez a cikkgyűjtemény azonban átfogó és lenyűgöző lehetőséget kínál arra, hogy Heloise-t ne csak mint szeretőt, anyát és egy vallási közösség vezetőjét vizsgáljuk. Hanem intellektuális képességeinek körét és azt a kontextust is, amelyben arra törekedett, hogy híres szeretőjéhez, Abelard-hoz hasonló kompetenciaszintet érjen el.
By Guy Lobrichon
Aki megpróbálta megérteni Héloise személyét és gondolkodásmódját, felfedezte, hogy árnyék vetül rá. Először Abelard, majd később számtalan (férfi) tudós, akik megpróbálták elhallgattatni őt azzal, hogy azt állították, hogy soha nem írta a leveleket, vagy ha mégis, akkor azokat – későbbi másolók vagy szerkesztők – átírták. Amelyek kétségtelenül azok is voltak. És mégis, állítja Guy Lubrichon, ebben az elegáns életrajzban. a kevesek egyike, amely Héloise-t helyezi a dráma középpontjába. Georges Duby, az Annales-iskola és a későbbi francia életrajzi hagyományok hagyományában íródott, és egyike a jobb szövegeknek, amelyek megpróbálják megragadni a Heloise és Abelard életét strukturáló mentalitást vagy világnézetet.
By Constant J. Mews
Sorozat: Great Medieval Thinkers
Oxford University Press 2005
Ez a könyv rövid, közérthető bevezetés kíván lenni nemcsak a középkor két legvitatottabb személyiségének életébe, hanem teológiai és filozófiai gondolkodásába is. Abelard és Heloise ismerős nevek. Constant Mews szerint “sztárságuk” az, ami megakadályozta, hogy tisztán lássuk őket a 12. századi gondolkodás összefüggésében – ezt a feladatot tűzte ki maga elé ebben a könyvben. Azt állítja, hogy e híres életek drámai intenzitását a filozófia tanulmányozása iránti közös elkötelezettségük tágabb összefüggésében kell vizsgálni.”
VÁLASZTÁS TOVÁBBI MUNKÁKBÓL
A bűnbánó Abelard: Family, Gender, and Ethics in Peter Abelard’s Carmen ad Astralabium and Planctus
By J. Ruys
Palgrave Macmillan/Springer Verlag 2014
The Repentant Abelard egyszerre innovatív tanulmány és angol fordítás a vitatott középkori filozófus és logikus Peter Abelard késői költői műveiről, amelyeket szeretett felesége, Heloise és fia, Astralabe számára írt. E tanulmány elemzésekkel és átfogó jegyzetekkel eleveníti fel e nagy gondolkodó régóta figyelmen kívül hagyott műveit.
Ed. by Babette S. Hellemans
Series: Brill’s Studies in Intellectual History
Brill 2014
A legújabb kutatásokra támaszkodva, válogatott nemzetközi tudósok esszéivel ez a kötet új megvilágításba helyezi Peter Abelard (1079-1142), a középkor egyik legkülönfélébb tehetségű emberének irodalmi személyiségét.
Ed. by Jeffrey E. Browe and Kevin Guilfoy
Cambridge University Press 2004
Bár leginkább az univerzálisokról vallott nézeteiről és Héloise-szal folytatott drámai szerelmi viszonyáról ismert, Peter Abelard (1079-1142) a metafizika, a logika, a nyelvfilozófia, az elme és a megismerés, a filozófiai teológia, az etika és az irodalom területén is jelentős eredményeket ért el. A kötet esszéi Abelard gondolkodásának teljes skáláját áttekintik, átfogó teljesítményét a maga szellemi és történelmi kontextusában vizsgálva. Emellett nyomon követik Abelard későbbi gondolkodásra gyakorolt hatását és jelentőségét a kortárs filozófiai viták szempontjából.
by John Marenbon
Cambridge University Press 1999
Ez a könyv Peter Abelard (1079-1142) filozófiájának jelentős újraértékelését kínálja, amely megmutatja, hogy sokkal konstruktívabb és szélesebb körű gondolkodó volt, mint általában feltételezték. A könyv egyesíti a publikált és kéziratos forrásokon alapuló részletes történeti tárgyalást a filozófiai elemzéssel, amelynek célja, hogy világossá tegye Abelard központi érveit a dolgok természetéről, a nyelvről és az elméről, valamint az erkölcsről. Bár a könyv ezekre a filozófiai kérdésekre összpontosít, azokat teológiai és tágabb szellemi kontextusukba helyezi.
by John Marenbon
Series: Notre Dame Conway Lectures in Medieval Studies
University of Notre Dame Press 2013
Abelard in Four Dimensions: A Twelfth-Century Philosopher in His Context and Our by John Marenbon, a középkori filozófia egyik vezető kutatója és Abelard gondolkodásának szakértője, a kiváló Conway Lectures in Medieval Studies sorozat előadássorozatából született, és Peter Abelard filozófiájának központi területeiről és annak hatásáról ad új értelmezéseket. Abelard négy dimenziója, amelyre a cím utal, a múlt (Abelard elődei), a jelen (művei kontextusában), a jövő (gondolkodásának hatása a XVII. századig) és a mai filozófiai kultúra, amelyben Abelard műveit még mindig tárgyalják és érveit vitatják.
By Peter Godman
Sorozat: Cambridge Studies in Medieval Literature
Cambridge University Press 2009
Abelard, Heloise és a főpoéta önéletrajzi és vallomásos írásai a vallási hitelességgel, a lelki őszinteséggel és ezek ellentétével – a fictio, a képmutatás és az álszentség, a hazugság és az irónia együttese – foglalkoztak. Azt, hogy hogyan és miért lehet megjátszani vagy meghamisítani az erkölcsi identitást, elsődleges fontosságú kérdésnek tekintették, és Peter Godman itt visszaadja nekik azt a kiemelkedő szerepet, amelyet egykor a XII. századi gondolkodásban elfoglaltak. Ez a könyv az etika és az irodalom kapcsolatát mutatja be a latin középkor leghíresebb szerzőinek munkásságában. A fogalmi elemzést a stílusra és a formára irányuló alapos figyelemmel kombinálva jelentős hozzájárulást nyújt a középkori lelkiismeret történetéhez.
by Thomas Bell
Sorozat: Cistercian Studies
Heloise, a Paraclete apátnője és Abelard, szerzetes és tudós, szerelmi viszonyukról és levélváltásukról hírhedt, de kevésbé ismertek folyamatos szerzetesi kapcsolatukról. Abelard Heloise-nak és apácáinak írt leveleit a számukra komponált liturgikus zene egészítette ki. Ez a tanulmány Abelardról mint zenészről és lelki vezetőről kiemeli a liturgikus ének fontosságát az engedelmesség, a bűnbánat és az alázat erényeinek kialakításában, valamint kiemeli Abelard retorikai, költői és dallami mesteri tudását.