Egy erényes nő

D. L. Moodyval kapcsolatban Henry Drummond írta: “Ha megkérdeznéd Mr. Moodyt, hogy személyes hitén kívül mi a titka sikerének, boldogságának és hasznosságának, biztosan azt válaszolná: “Mrs. Moody.””

A Példabeszédek 31:10-31 leírja “az erényes asszonyt”. Először a 10. versben találjuk a kérdést, majd a 11-31. versekben az ő leírását.”

Először a kérdést: “Ki találhat erényes feleséget? Mert az ő értéke messze felülmúlja a rubinokat” (10. v., NKJV). Az ‘erényes’ azt jelenti: “nemes, rátermett feleség; erős, erkölcsileg jó és elszánt asszony”. Ugyanezt a kifejezést találjuk a Példabeszédek 12:4-ben, és így fordítjuk: “A kiváló feleség a férje koronája”. Az ilyen asszony értéke “messze meghaladja a rubinokat”, vagyis “értékesebb a drágaköveknél és a drága gyöngyöknél”. A Septuaginta szerint: “Az ilyen értékesebb, mint a drágakövek.”

“Minden más jót a szerencse keze ad;

A feleség az ég sajátos ajándéka.”

Második, az erényes nőt hétféleképpen írják le:

A férje (11., 12., 23. v.).

Először is, megbízható. “Férjének szíve biztonsággal bízik benne” (11. v.). Férje elmehet a napi munkájához, teljes bizalommal, hogy ő becsületesen fog viselkedni.”

Második, hozzájárul, “hogy a férje ne szenvedjen hiányt nyereségben” (11. v.). Nem fogja elherdálni azt, amit együtt építettek, hanem javítani és gyarapítani fogja azt.

Harmadszor, ő jó. “Jót és nem rosszat tesz neki élete minden napján” (12. v.). Az ő szeretete nem csökken vagy változik a jó és a rossz időkben; ez örökkévaló. Jót tesz neki, nemcsak az ő életének minden napján, hanem a saját életében is. Ha túléli őt, akkor is jót tesz neki a gyermekei, a vagyona és a jó híre gondozásában, és minden olyan gondban, amit hátrahagyott.

Negyedszer, hozzáad a férje hírnevéhez. “Férje ismert a kapukban, amikor az ország vénei között ül” (23. v.). A mondás: “Minden sikeres férfi mögött egy jó asszony áll”, még mindig nagyon igaz. A nő lehetővé teszi férje számára, hogy a legmagasabb és legjobb énje legyen, nem úgy, hogy háttérbe szorul, hanem úgy, hogy támogatja és szereti őt. G. Campbell Morgannek négy fia volt, és mindannyian lelkészek lettek. Egy családi összejövetelen egy barát megkérdezte az egyik fiútól: “Melyik Morgan a legnagyobb prédikátor?”. A fiú az apjára nézett, és azonnal azt válaszolta: “Anya!”

Az otthona (13., 15., 17-19., 27. v.).

• Először is úgy alkalmazza magát, hogy szorgalmas, kedves és vidám (13., 19. v.). “Gyapjút és lenvásznat keres, és szívesen dolgozik kezével” (13. v.). A szövőszéknél való fonás volt a nők fő foglalkozása az ókorban. A gyapjút ruházkodásra használták, a len pedig különböző háztartási célokra. A nő ezt “szívesen … a kezével” teszi, vagyis “szívesen, szorgalmasan dolgozik, és örömét leli benne”. Valójában ez így hangzik: “A keze tanácsával és örömével dolgozik”. Miközben alkalmazza magát, megőrzi nőiességét. “Kinyújtja kezét a pelyvához, és keze fogja az orsót” (19. v.). Ezeket az eszközöket vagy szerszámokat gyakran használták a nőiesség és a nőiesség szimbólumaként, ellentétben az íj és a nyílvessző használatával, amely a férfi erejét jelképezte. Ezt a verset így is lehet értelmezni: “Ő valóban nőies, vagy kemény munkája és családi elfoglaltságai ellenére sem veszíti el nőiességét.”
• Második: szorgalmas. “Ő is akkor kel fel, amikor még éjszaka van” (15. v.). A keleti házakban mindig égve tartottak egy kis lámpást. A gondos háziasszony éjfélkor felkelt, hogy feltöltse az olajat, és még hajnal előtt felkelt és felkelt. Ez arról beszél, hogy szorgalmasan gondoskodik a családról.
• Harmadszor, gondoskodik az egészségéről: “Erővel övezi magát, és megerősíti a karját” (17. v.). Ez a kifejezés metaforikusan kifejezi, hogyan vigyáz a testi jólétére, hogy megőrizze energiáját és erejét.
• Negyedszer, megfontolt. “Az ő lámpása nem alszik ki éjszaka” (18. v.). Az ókori olajlámpások egész éjjel égtek. Ez azt jelenti, hogy bőven van olaja. Óvatosan tölti ki az idejét, és nem pazarolja el az életét.”
• Ötödik: tevékeny. Ő “nem eszi a tétlenség kenyerét” (27. v.). Nem hajlandó mozdulatlanul ülni és semmit sem csinálni. Felismerve saját adottságait és tehetségét, hozzájárul a nemzedékéhez.

Vezetése (14-16., 18., 21-22., 24., 25., 27. versek):

• Először is, bölcsen vásárol. “Olyan, mint a kereskedőhajók, messziről hozza élelmét” (14. v.). A Septuaginta így fogalmaz: “Olyan, mint a messziről kereskedő hajó, és ő maga gyűjti össze a megélhetését”. Ebből az következik, hogy a legjobb vételeket keresi.”
• Másodszor, jó menedzser. “Ellátja a háztartását élelemmel, és ad egy adagot a szolgálóinak. . . . Vigyáz háztartása útjaira” (15., 27. v.). Az “adag” szó azt jelenti: “a munka kiosztása”, vagy “a kiosztott napi feladat”. Gondosan megtervezi és irányítja a szolgálólányok napi feladatait és felelősségét.
• Harmadszor, jó befektető. “Megfontol egy földet, és megveszi; a nyereségből szőlőt telepít … . Észreveszi, hogy az áruja jó. . . . Vászonruhákat készít, és eladja, a kereskedők számára pedig szíjakat szállít” (16., 18., 24. v.). A vásárlásban, eladásban és befektetésben jó pénzügyi érzékről tesz tanúbizonyságot.
• Negyedszer, tudatában van saját és gyermekei külsejének (21-22. v.). Gyermekei “skarlátvörösbe vannak öltözve”, ami “jó ruhát” jelent (21. v.). Saját ruházata vonzó, mégis szerény. A “gobelin”, a “finom vászon” és a “bíbor” mind azt fejezi ki, hogy jól öltözködik (22. v.).
• Ötödször, optimista tervező. “Örülni fog az eljövendő időben” (25. v.). Tervezése és felkészültsége miatt bizakodva tekint a jövőbe, nem pedig aggódó gonddal.”

Szánalma.

“Kinyújtja kezét a szegényeknek, igen, kinyújtja kezét a rászorulóknak” (20. v.). Miközben önzetlen szeretettel gondoskodik a sajátjairól, együttérzéssel nyújtja kezét a rászorulóknak is.”

A beszéde.

“Bölcsességgel nyitja ki száját, és nyelvén a jóság törvénye van” (26. v.). A bölcsesség szavaival vezeti a családját. A körülötte élőkhöz intézett nyelvét szeretet szabályozza. Egyesek ezt így olvassák: “Az ő nyelvén a kegyelem vagy irgalom törvénye van.”

A nyelvén a kedvesség törvénye van.”

Szépsége.

“A báj csalóka és a szépség mulandó, de az az asszony, aki fél az Úrtól, az dicséretet nyer” (30. v.). A külső szépség átmeneti, felszínes és csalóka. Ennek tudatában fejleszti ki lelki szépségét, amely tartós, mély, kielégítő és tiszteletre méltó.”

Koronája.

Először is, erkölcsi ereje és bátorsága van. “Erő és becsület az ő ruhája” (25. v.). Másodszor, tiszteletet kap. “Gyermekei felemelkednek és áldottnak nevezik őt; férje is, és dicséri őt” (28. v.). Harmadszor, felmagasztalják. “Sok leány jól cselekedett, de te mindnyájukat felülmúlod”. (v. 29). Negyedszer, dicséretet és tiszteletet kap. A férje és a gyermekei megbecsülik, szeretik és tisztelik őt. “Adjatok neki a keze gyümölcséből” (31. v.). A társadalomnak nagyra kell becsülnie őt. “Saját cselekedetei dicsérjék őt a kapukban” (31. v.).”

Marvin Tate mondta: “A nő igazi értéke az Isten iránti odaadása. Meg kell adni neki azt a dicséretet, amit megérdemel. Ő nem egy úrférj rabszolgája, hanem önálló személyiség, aki teljes és megbecsült helyet foglal el az otthon és a közösség életében.”

.